Sörkóstolási kalauz

A sör kóstolásának is megvan a saját tudománya. Cikkünkben egy rövid leírást adunk közre a legfontosabb tudnivalókról, lépésekről.

Megjelenés
Az egyik legfontosabb, de sokak által jelentéktelennek tartott dolog. Bár néha igazán jólesik, egy valamirevaló sört mégsem illik üvegből meginni. Az első lépése a sörkóstolásnak a megfelelő pohár vagy korsó kiválasztása. Ennek külön szakirodalma és tudománya van, egyelőre elégedjünk meg azzal, hogy más pohár dukál egy német búzasörnek, mit egy angol stoutnak… A kitöltés is tudomány, mindenesetre már ebben a fázisban figyeljük a buborékok viselkedését, hogyan alakul a hab! Fontos a buborékok száma, élettartama, sebessége stb. Ha kitöltöttük a sört, figyeljünk a hab állagára, milyen tömött, mennyire tartós, milyen szí­ne van! Következő lépés a sör tisztaságának, átlátszóságának megállapí­tása. A zavaros, homályos sör nem feltétlen jelent rossz dolgot, hiszen például a búzasörök közt nagyon sok szűretlennel, üvegben érlelttel találkozhatunk. Utoljára a sör szí­nét határozzuk meg. Ez általában típusra jellemző adottság, s a világos aranytól a vörösön keresztül egészen a feketéig terjedhet. Érdekes megfigyelni az ízlelés előtt, hogy a hab mennyire hagyott nyomot a pohár falán!

Aroma
Kevesen tudják, de a pohár alakja, s a sör élénkésge egyaránt kihat az illatra. Míg némely sör rendkí­vül élénk, markáns illattal rendelkezik (mint a lambiek sörök), mások szinte alig érzekelhetők. Egy picit forgassuk meg a pohárban a nedüt, majd emeljük orrunkhoz. A malátás sörök pörkölt, édeskés, kávés gyakran szinte csokoládé illattal rendelkeznek. A komló illata inkább kellemesen kesernyés, enyhe virágillattal. Azonban nem csak e két jellemző illattal találkozhatunk, hanem számos más érdekességgel is: alkohol, gyümölcs, fűszer vagy akár gyanta. A jellegtelenebb, nem igazán jó söröknél pedig nem kí­vánt szagok, aromák is megjelenhetnek. Reméljük keveseknek lesz része műanyag, olajos, kénes, fémes vagy büdös áporodott “sörökben”. Fontos megjegyezni, hogy az aromák mind erősebbek ahogy a sör melegszik. Ezért kell bizonyos söröket jéghidegen fogyasztanunk! 🙂

Íz
A külső megjelenés és az illat meghatározása után következik a sör igazi próbája: az í­zlelés. Mielőtt ledöntenénk az egész korsót, fontoljuk meg a következőket: ha a sör éppenhogy csak a torkunk éri, nem fogunk megtudni róla semmit. Hagyjuk, hogy a nyelv ízlelőbimbói is munkába álljanak! A nyelv különböző részein érezzük az egyes alapízeket, így az édeset (általában a malátára jellemző, de a természetesen adódhat cukortól, karamelltől is) az elülső részén, a keserűt (komló) a hátsó részén, mí­g a savanykást oldalt. A legfontosabb tehát, hogy a kortyokat jól járassuk meg a szánkban, s figyeljük az íz alakulását! Nagyon sokszor édesnek érzünk egy sört első kortyra, s ez az édes íz fokozatosan megy át kesernyésbe, ami utóíznek akár hosszan meg is maradhat.
Mit fogunk érezni még? A testességet. Némely sört csak több részletben tudunk meginni, mert olyan sűrű, akár szirupos. Vannak azonban kifejezetten vizes sörök is, melyek egyszerre történő ledöntése nem okoz különösebb nehézséget. A testességért a sörben található fehérjék és cukrok felelősek. Az élénkséget a sörben található szén-dioxid határozza meg. Vannak egészen döglött sörök, melyek alig tartalmaznak szén-dioxidot. Nem tartozik a döglött sörök közé az angol sörök jó része viszont! Kifejezetten élénk a búzasörök legtöbbikje, melyekből szinte lehetetlenség egy-két kortynál többet fogyasztani egyszerre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.