Jártunkban, keltünkben

Szlovák sörtúra

Sörlap.Hu | 2003-04-20 12:19:48

2003. áprilisában alaposan beleástuk magunk Szlovákia sörkultúrájába.

A szép Húsvéti ünnepeket idén /sokadjára/ Szlovákiában töltötte a Sörlap szerkesztősége. Északi szomszédunk ideális helyszí­ne a különböző turista körutaknak, í­gy pédául egy jó kis sörös felfedezőútnak is. Lássuk mi is az, amit mindenképpen tudnunk kell.

Elöször is a legfontosabb: jelentős számú magyar kisebbség él Szlovákiában, elsősorban a déli részeken. Akár 50 km-t is utazhatunk északnak, anélkül, hogy a magyar mellett más nyelvre is szükségünk lenne. Amint azt a Zsigárdi söröző teraszán kedves cimborám meg is jegyezte: "Ez olyan, mintha otthon lennénk!". Bizony-bizony olyan.

A másik nagyon fontos dolog: a sörök egyik legfontosabb jellemzője, amit meg is fognak tőlünk mindenhol kérdezni, az extrakttartalom százalékban kifejezve. A kérdés: tizes vagy tizenkettes sört kérünk tehát erre vonatkozik, és nem mondjuk a hőmérsékletre... Általában e két fajtát árulják, de találkozhatunk kilencessel, tizenegyessel és még nagyobbakkal /a Zlaty Bazant például két éve piacra dobott huszonegyes sört/ is. Általánosságban tehát minél kisebb a fok, annál kisebb az adott nedü alkoholtartalma.

A nemzeti fizetőeszköz a Korona, a későbbi árak miatt megjegyezzük, hogy jelenlegi árfolyama 6 Ft körül mozog.

A szlovák söripar hazai márkái a legfontosabbak az országban, í­gy import német, osztrák, holland vagy belga sörökkel nemigen találkozhatunk. Egyetlen kivétel - a hosszú történelmi közösség miatt - a cseh sör. A Budvar /Budweiser/, a Prazdroj /Pilsner Urquell/ és a Gambrinus szinte mindenhol fellelhető, mí­g bizonyos márkákat /pl. Velkopopovicky Kozel/ licenc alapján főznek.

Nézzük milyen söröket is találhatunk a boltok polcain illetve a kimérésekben! Egyértelműen a lagerek uralják a piacot. Speciális főzeteket vagy ale-eket ne is keresgéljünk, inkább elégedjünk meg a Reinheitsgebot-nak megfelelő nedükkel. Ugyancsak ne keressük a búzasöröket - tudomásunk szerint nem gyártanak Szlovákiában ilyet.

Minden egyes tájegységnek megvan a saját jellemző söre, így például a főváros, Pozsony környékére a Topvar, Nyitra környékére a Corgon és a Zlaty Bazant, mí­g Poprád környékére a Tatran és a Martiner a jellemző.


A Sörkóstolás pont alatt több szlovák sert is találhatunk, így a rovat áttanulmányozása megfelelő támpontot adhat az ajánlott márkákhoz. Azonban érdemes egy-két tanácsot megfogadni: a tizes sörök jobbára nem minőségükkel hódí­tanak. Alacsonyabb alkoholtartalmuknak és igen szolid áruknak köszönhetően ezek elsősorban a dolgozó emberek üdí­tőitalának, és nem a sörínyenceknek készülnek. Igazi minőséget inkább a tizenkettes vagy erősebb sörök között keresgéljünk. Ajánlott márkák a Steiger, a Kelt /mely igen ősi receptúrával büszkélkedhet a XIII. század tájékáról/, valamint a Saris és a Topvar bizonyos főzetei. Érdemes kipróbálnunk a barna változatokat is, mert igen finomak. Az itthon is kapható Zlaty Bazant inkább gyenge közepes minőségű, mí­g a szlovák Kozel meg sem közelí­ti az eredeti cseh minőséget.

Most pedig lássuk az árakat! A negatív árrekordot a tizes Gemer Standard tartja nálunk, a maga 6 Koronás üvegenkénti árával. Az átlag tizes sörök 10-11 Koronába, mí­g a tizenkettesek 12-16 Koronába kerülnek. Az egyik legdrágább az import pilseni Prazdroj - 23 Korona az ára. Az üvegbetét 4 Korona. Kezdjünk el szorozgatni, majd ámulatba esni! Ezek aztán az irígylésre méltó árak! Az elegánsabb vendéglátóhelyeken 30 és 40 Korona között van egy üveges vagy csapolt minőségi sör /í­gy a Prazdroj is!/, míg a kiskocsmák ennél jóval olcsóbban kínálják a betevő italt.

Kapcsolat