Sörös társaságok

Korsógyűjtés felső fokon

Sörlap.Hu | 2005-08-22 21:13:51

Rovatunk újabb írásában kis hazánk egyik igen érdekes társaságát, a Söröskorsó és pohárgyűjtő Egyesületet mutatjuk be. A negyven tagot számláló egyesület elnökével, Szemere Istvánnal készült interjúból sok érdekes és hasznos információt kaphatunk a korsók történetéről és az egyesület életéről.

Mikor alakult ez az egyesület, illetve mit lehet róla tudni?
1999-ben, április 27-én alapítottuk az egyesületet 13 alapító taggal. Az alapítók között olyan is volt, aki még jóformán söröskorsót sem látott életében, ellenben nagyon szeretett volna egyesületeti alapító tag lenni. Elsődleges célunk az volt, hogy végre legyen egy hivatalos dolog és induljunk el valamerre, mert addig, ameddig nincsenek szervezett keretek, addig csak laza baráti társaságról beszélhetünk.
A söröskorsó gyűjtés számomra hatalmas szerelem, ami több mint harminc éve tart. Mindig arról álmodtam, hogy jó lenne egy egyesület, egy komoly egyesület, ahol a tagok is ugyanolyan megszállottak. Tudtam, hogy biztosan összejön egy nagyon jó baráti társaság, és ez az elvárás szerencsére tökéletesen működik, azóta sok új barát van.

Mikor indult ez a gyűjtés?
A Fővárosi Gázműveknél voltam az 1970-es évek legelején, ott kaptam az első korsót, majd rögtön utána még kettőt, ekkor elhatároztam, hogy gyűjteni fogom őket..

És a többiek, akik az alapítók között voltak, ők szintén ilyen komoly gyűjtők voltak már akkor is?
Nem hiszem. Talán 1-2 akad, aki ilyen régen gyűjt korsót, poharat, mint én. Ha megnézzük az alapító tagok névsorát, akkor ott találjuk Follinus Andrást. Magyarországon neki van a legtöbb pohara, állítom, hogy ő az országos rekorder, hiszen körülbelül hatezer pohara van. Ő az, aki úgy jár külföldre, hogy egy speciális táskát is csináltatott a megszerzendő poharaknak. De érdekes, hogy nem szereti a sört! Aztán itt van a Polonkay Sándor, ő egy elvakult gyűjtő, mindent korsót gyűjt válogatás nélkül, neki van Magyarországon a legtöbb korsója. Több mint 1600 darabos gyűjteménye van. Aztán az alapítók közt van olyan, aki pl. csak vitorlás korsót gyűjt. Olyan korsót, amin vitorlás hajó van, vagy a hajózással összefügg. A fiam például csak a biciklis korsókat keresi. Az az érdekes, hogy három tagunk is van, aki vitorlás motívumokat is gyűjt, és ebből kettő csak azokat. Mindketten alapító tagok. A tagok egyébként egymás közt korsókat nem cserélgetnek, mindenkinek megvan a féltett darabjai, és azt nagyon szeretik. De lehet találkozni, meg lehet nézni más gyűjteményét, tanulni lehet rengeteget. Az üvegpoharak cseréje más, azokból sokkal több egyforma darab van a tagoknál, ők néha csereberélnek.

Szemere István Köves L. Imre
Honnan lehet megismerni, utánajárni a korsótudománynak?
Ennek nagyon de nagyon komoly szakirodalma van, amit én állandó jelleggel tanulmányozok. Itt van például ez a katalógus, egy "korsós könyv" .Gary Kirsner írta, The Beer Stein Book címmel. Ez a söröskorsókat különböző csoportosításban tárgyalja. Én ezt állandó jelleggel forgatom. Négyezer korsó képe található meg benne. Az én gyűjteményem most tart 1260 darabnál, és hat korsó van benne, ami nekem megvan. Tehát elképzelhető az az iszonyatos választék és az az iszonyatos kín, amikor mi elmentünk a német söröskorsó-múzeumba. Ez a legnagyobb söröskorsó múzeum szerintem Németországban, ami egy vállalkozó tulajdonában van, kinek már a nagypapája is gyűjtötte a korsókat. Négyezer korsót állított ki, gyönyörű tematikus rendben.

Honnan és hogyan lehet ezeket a gyönyörű korsókat beszerezni?
Több kategóriája van a korsógyűjtőknek. Egyik kategóriája, ami számomra teljességgel elfogadható, hogy valaki elviszi a korsót, amiből ivott. Ez nem számít lopásnak - ez emlékgyűjtés! (Persze csak akkor, ha nem lehet megvenni...) A másik fajta, aki valamiféle szakmához tartozik, és automatikusan azoknak a korsóit gyűjti. Ezek a valéta korsók. Bizonyos egyetemek minden évben kiadnak a végzősöknek, szakestélyeknek korsót. Aztán van olyan gyűjtő, aki vásárol. Bemegy - főleg külföldön - minden olyan üzletbe, ahol korsót árulnak, bejön a Bemutatótermünkbe, és új korsókat vásárol, mert nemcsak gyűjtöm a korsókat, hanem a cégünk Magyarországon forgalmazza is azokat. És vannak a megszállottabbak, mint mi, egyesületi tagok, akik tanulunk, antik üzletekbe megyünk, flow-marketokra járunk. Most indulunk egy újabb sör- és korsó-turnéra. Elmegyünk Bécsbe az antik piacra, onnan Passauba. Másnap Koblenzbe, végig a Rajna partján, s remélhetőleg találunk flow-marketokat. Aztán találkozunk, a söröskorsó gyártókkal, a következő napon pedig továbbmegyünk Frankfurtba, ahol a söröskorsó gyártóknak van kiállítása. Ott minden évben kiállítják az új termékeket. Onnan tovább Bambergbe, felkeressük az antikvitás üzleteket is. Egyébként Bambergben van a világon az egyedüli olyan sör, a füstölt sonka ízű sör, hogyha az ember becsukja a szemét és issza a sört, akkor azt hiszi, hogy füstölt sonkát eszik.

Ez a rauchbier...
Igen! És csak arra a városra jellemző, van csapolt és üveges változata is. Tudom is, hogy melyik üzletben... Én kocsmológiából illetve antikvitás üzletekből jelesre diplomáztam.

Belgiumban lehet sörtudományokból doktorátust szerezni!
Igen, de az az igazság, hogy egyrészt nagyon messze van, másrészt Belgiumban a söröskorsó gyártásnak nincs meg az a hagyománya, mint Németországban. A német helyi kis sörfőzdék, a brauereiek egytől egyig elkészítik a saját korsóikat és majdnem mindegyiknek megvan a kis házi múzeuma is. Amit nagyon fontosnak tartok tehát: a hagyománytisztelet. Hagyomány nélkül, gyökerek nélkül nincs jövő. Ez van a korsókkal is. Ezért szeretem a régi korsókat. Én azt mondom, hogy akinek nincs múltja, nem tiszteli a múltját, nem ismeri a múltját, annak nincs jövője. Olyan nincs, hogy nulláról indulunk. Nem lehet nulláról indulni! Az ember viszi magával az emlékeit, történelmét, mint ahogy egy ország is viszi!

A korsót manapság mindenki úgy képzeli el, hogy ezek az üveg korsók, holott ugye nem erről van szó!?
Hogy vannak cserépkorsók, ez majdnem mindenki számára ismert. Aki volt már Németországban az ismeri ezeket a félliteres cserépkorsókat. Ezek közt vannak a hagyományos, egyszerű cserépkorsók, és a gyönyörű szépen díszített korsók. Ezek többszázéves hagyományra tehetők így a színes díszítés nem jelenti azt, hogy giccses lenne. Ez így alakultak ki a XV., XVI. század környékén. A cserépkorsók mellett vannak az üvegkorsók, aztán vannak a porcelánkorsók, amiknek szintén nagyon komoly hagyományaik vannak, és a végén ott vannak a cin-kupák, amit érdekes módon mind a borozáshoz, mind a sörözéshez használtak már a XVI. század közepe táján. Ezek a jellemző korsófajták, de Magyarországon tényleg az van, hogy leginkább az üvegkorsót ismerik.

Polonkay Sándor Nagy József
Változhat ez vajon?
Én hiszek a polgárságban, és hiszek abban, hogy a polgárság a szó nemes értelmében Magyarországon is kialakul. Hiszek abban, hogy az életszínvonal úgy megjavul, vagy olyan szintre érkezik, hogy aki polgár, az elmehet hetente egyszer az ő kis pubjába, kocsmájába, vendéglőjébe, éttermébe, ahol törzsvendégként szeretik, tisztelik, s ahol ismerik a szokásait. A saját korsóját pedig ott őrzi egy kis fakkban, és a nyakában van a lánc, mint a Hofbrauhausban, vagy akárhol Németországban számtalan helyen, aztán előveszi a korsóját és megissza a kis sörét.

Tehát mondhatjuk azt akkor, hogy a söröskorsó gyártás valamikor a XV.-XVI. században alakult ki? A sörtisztasági törvény is akkor jelent meg 1516-ban...
Ez pontosan hozzájárult! Azért volt például kupakja, hogy ne menjen bele a muslinca. Az 1500-as évektől, onnantól kezdve, hogy a sör nagyüzemi gyártása elindult, az magával hozta ezt is.

És mely országokra jellemzőek elsősorban ezek a különleges korsók?
Elsősorban Németországra, és Németországnak is egy adott területére, környékére, amit úgy hívnak, hogy Westerwald. Ez a westerwaldi környék nem más mint a Koblenz-Frankfurt irány. A német fazekasságnak az őshazája ez a tájegység, ott volt a jó minőségű agyag, mint alapanyag. Érdekes, hogy a németországi söröskorsó gyártás 70%-a három pici faluban koncentrálódik.

Magyarországon viszont egyáltalán nem alakult ki ez a gyártás. Inkább pálinkás-butáliákat és egyéb cserépedényeket készítettek.
Más volt a hagyomány. Magyarország egyértelműen boros-ország.

Azért voltak egyáltalán ilyen cserépkorsók nálunk is?
Voltak. A Zsolnaynak vannak korsói, amelyek a Zsolnay hagyományoknak megfelelő korsók. Nekem van egy csodálatos készletem egy Josef Stein által tervezett 1800-as évek közepén legyártott készlet, amely sörkiöntőből és sörös kiskorsókból áll. A Zsolnay cserépkorsók mellett porcelánkorsó több is van, Hollóházán például. De ezek másak, mint a klasszikus söröskorsó hagyományoknak megfelelő német darabok.

Az első világháború előtt, illetve a két világháború között a magyar sörgyártás egy picit magasabb színvonalon volt, mint most. Lehet-e azt mondani, hogy a korsógyártás ennek megfelelően szintén jelentősebb volt?
Ne feledjük el, hogy Monarchia voltunk, és ne felejtsük el, hogy Magyarország az egyetlen ország a világon, amelyet saját maga határol. Magyarországot Magyarország határolja. Ha most megnézzük, hogy azokon a környező helyeken, ahol ma lehet kapni korsókat, azt látjuk, hogy azok Magyarországhoz tartozó vármegyék voltak, és ott volt söröskorsó gyártás. Én találkoztam olyan söröskorsóval, cserépkorsóval, amely magyar sört reklámozott. Van egyébként olyan korsóm is, amelyre rá van írva, hogy valamilyen Ármin és testvére hangszerüzlete. A korsó alján pedig hárfák vannak. Tehát azt jelenti mindez, hogy megvolt itt is Magyarországon főleg az első világháború előtt.

A boldog békeidők...
A Trianon előtti időkben ezek a területek itt voltak. A szlovákoknál, a cseheknél hatalmas kultúrája van most is.

Milyen jellemzői vannak egy korsónak, amiről meg lehet állapítani, hogy az valóban értékes, vagy pedig egy egyszerű "giccs"?
Ebben a katalógusban azt láthatjuk, hogy ezeknek az eredeti korsóknak az amerikai értéke 100-200-300 Dollár, de vannak "húzósabbak" is. Vannak giccsnek tűnő korsók, amiknek az ára 800-1500 dollár is lehet. Pédául itt van a "Szomorú retek" és a "Boldog retek". Ez a korsó neve. Olyan rusnya, hogy őrület. Most találkoztam vele, megvehettem volna 30000 Ft-ért. Ez Amerikában 350-475 Dollár. Nem kellett, mert csúnya! Azért mert valami értékes, még nem biztos, hogy szép is. Természetesen ha valaminek van egy védjegye, van rajta brand-name, és az a korsó valódi, akkor az hordoz egy értéket. Ha másért nem, azért mert 1900-ban készült, s már eleve több mint 100 éves. Megvan az is, hogy milyennek kell lennie a korsó fogójának. És van a tetőnek, a kupaknak a kialakítása, ami aránylag pontosan behatárolja a korsóknak a korát. Bizonyos korsófajták csak bizonyos korokra voltak jellemzők. Vannak aztán korsó stílusok, s amikor én kimegyek antik üzletbe, akkor tudom, hogy én már stílust vásárlok. Tudom, hogy melyik a Metlach stílus, hogy néz ki, ezek érdekes dolgok. A cserépkorsók alján - már amelyiken - a gyártó megjelenik. És ennek alapján azonosítható a korsó, ki gyártotta, mert ebből a jelből lehet tudni például, hogy 1880 és 1921 között gyártották. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkoris a korsót be lehet azonosítani a füléről például, tehát különböző azonosítások vannak.

Van olyan egyesületi tag, akik nem issza a sört?
Szerintem van. Olyan, aki teljesen absztinens, olyan nem létezik. Nekem a kedvencem egyébként a bor, én fröccsös vagyok. De amikor kint vagyok Ausztriában vagy Németországban akkor csak sört iszom. Nem létezik olyan, hogy én egy korsót ne szenteljek fel sörrel. Persze vannak kivételek. Ezt a 32 literes korsót, ami csak nekem készült, s fél évet vártam rá, nem szenteltem fel.

Körülbelül hány tagja van most az egyesületnek?
Durván negyvenen vagyunk és nagyon nagy a társadalmi élet. Baráti kapcsolatok alakultak ki. Itt érdek nélkül szereti mindenki a másikat. Minden évben kétszer vagyunk együtt hivatalosan, ebből az egyik egy kétnapos közgyűlés. Ide mindenki "csatolt részével" együtt jöhet. Ez lehet feleség, de férj is, mert van hölgy egyesületi tagunk is. A közgyűlésen megtörténik a beszámoló, hogy mi történt az elmúlt évben, ki hol szerepelt, és utána mindenkinek el kell mondania mi történt vele az elmúlt időszakban. Ilyenkor odafigyelünk egymásra. Az történt velem, hogy ilyen korsókat szereztem, megjelentek cikkek rólam, televízióban szerepeltem, ennyi a gyűjteményem, stb. Az újak meg bemutatkoznak. Az ötéves egyesületi évfordulós bulira például egy saját söröskorsót készíttettünk. Minden tagunk neve és az egyesület emblémája szerepel rajta.

Disznóölés... Közgyűlés
És hogyan lehet valaki tag?
Jelentkezik nálunk és akkor általában felvesszük. De az is előfordul, hogy kizárunk valakit - aki nem jön el hozzánk, aki nincsen velünk. A tagdíj 3000 ft. Ezért a 3000 forintért például a közgyűlésen a vacsoráját mi fizetjük. Kapja tőlünk ingyen az igazolványt, minden évben új tagsági igazolványt adunk át a közgyűlésen. A közgyűlés után pedig mindig mást csinálunk. Ebben az évben például söröskorsó szépségversenyt hirdettünk. Névtelen volt, nem tudtuk, ki mivel indul. Hét kategória volt meghirdetve, én . Este természetesen vacsora, tánc, tombola. Mindig kiatalálunk valamit. Idén elhatároztuk, hogy minden évben tartunk még egy bulit disznóvágással egybekötve. A befolyó tombolapénzekből megveszünk egy fél disznót, és csinálunk egy nagy bulit. Most ajándékba is kaptunk az egyik egyesületi tagtól egy disznót! Az idei disznóvágáson pedig mindenkinek lesz egyen-pólója. Az egyesület emblémájával, ezért ez egy pólóátadási ünnepség lesz. A két hivatalos rendezvény mellett pedig számtalan esetben jövünk össze a magánéletben is.


Az egyesület hol tud bemutatkozni? Hol lehet megismerni?
Van a honlapunk. A gyűjteményekből pedig egy állandó kiállítást lehetne létrehozni. Gyönyörű és igen értékes gyűjteményt tudnánk összeállítani már csak néhány ember segítségével is. Nekem az az elképzelésem, hogy el fogom érni, a lakásomból egyszer múzeum lesz. Én már most tudnék tematikus gyűjteményeket kiállítani. S szeretném, ha ehhez több gyűjtőtársam csatlakozna, mert ez már egy gyönyörű dolog lehetne.

Kapcsolat