Jártunkban, keltünkben

Krumlovi Formanka

Sörlap.Hu | 2008-04-30 07:27:12

A Formanka szó teljesen ismeretlen volt előttünk. Bezzeg a tartalom, az már annál inkább ismerős. A bájos cseh szó, amint azt keserves etimológiai elemzésünk kimutatta, közeli rokonságban áll a Pivnice, Krcma szavakkal és a hozzá kapcsolódó kellemes hangulattal. Krumlov Formankája a sörgyár gyönyörű épületében van, közel a főzőüstökhöz és az erjesztőkádakhoz.

Amint belépünk Cesky Krumlov óvárosának kapuján, alig pár száz métert kell csak megtennünk, hogy elérjünk az Eggenberg sörgyár patinás, gyönyörű épületeihez. Itt van minden egy helyen, ami sörtúristának szem-száj ingere: a sörgyár, kis ajándékbolt, a Formanka söröző és egy külön sörgyári Restauráce - étterem.


A főzde - természetesen - látogatható, egyetlen kikötés az, hogy jó időben legyünk jó helyen. Jelen állapot szerint ez 11 órát jelent minden nap a sörgyár főbejáratánál, aki ott van, az körbemehet a sörtúra útvonalán. Különböző csomagok közül választhatunk, az "egyszerű sétát szeretnék"-től a "sétát szeretnék sörgyári ajándékcsomaggal és helybeni kóstolással együtt"-ig. Ennek megfelelően az ár is változik, de mai kapitalista világunkban ez csak természetes.

A sörgyár ajándékboltja az utcáról nyílik, s saját nyitvatartással rendelkezik. Talán nem szükséges elmondani, hogy mi mindent lehet itt megvenni, annál érdekesebb azonban az, hogy - valószínűleg nagyon szigorúan vett - törzsvendégek ott is elfogyaszthatják napi betevő söradagjukat. Bizonyára sokat nyom a latba ezeknél az őskövületeknél az a tény, hogy a Formanka jó harminc méterrel odébb van... Mi azonban ne akajunk itt leragadni, hamár egyszer elzarándokoltunk ide, irány tovább a kocsma felé.


Annyira szörnyű ez a kocsma szó. Mondhatnánk sörözőt is, de az meg már olyan trendi (vagy talán divatosabb lenne y-nal?). A kocsmák ma nem örvendnek túl nagy népszerűségnek hazánkban, ha valaki kocsmába jár az valószínűleg szerencsétlen alkoholista, a társadalom peremén evickélő, egykor jobb sorsra érdemes polgártárs. Bár azon is időszerű lenne elgondolkodnunk, van-e ma polgárság Magyarországon? Félre azonban a politizálást, tartsunk tehát a Formankánk felé.

Az ajtón belépve, a lépcsőn felérve válaszúthoz érkezünk. Egyenesen továbbhaladva elérjük a WC-ket, majd úticélunkat, de ha jobbra át-ot veszünk, s további lépcsőket mászunk meg, akkor az elegáns étterembe juthatunk. Ez utóbbiról ejtsünk néhány szót, mert később már nem lesz hozzá kedvünk. Hatalmas a mérete, olyan németes, gigászi sörcsarnok. Nem csupán a belmagasság magas, az árak is azok! Ez egyébként csak akkor érzékelhető, ha összehasonlítjuk a Formanka étlapjával, de jobb, ha nem feledjük: a konyha és az adagok azonosak! Ha valakinek tehát kedve szottyan lassú pincérek mellett hatalmas, nem túl meghitt étteremben ugyanazokért az ételekért és italokért jó 15-20%-al több pénzt kiadni, ám legyen. Aki pedig józan (gondolkodásban), s egyszerű észérveket vesz figyelembe, jobb ha visszafordul innen.


Lépjünk be hát a Formanka ajtaján. Végre. Megérkeztünk. Kisebb tér, körülbelül kilenc robosztus asztal, de meghitt hangulat fogad bennünket. Semmi cicoma, az asztalokon Eggenberg terítők apró lyukakkal, a székeken törzsvendégek és kíváncsi turisták, sokan alig pár perce ültek le egymás mellé, s már kedélyesen csevegnek. Ez hát az igazi kocsma: közösségmegtartó és formáló hely, nem csupán alkoholistáknak, de mindenkinek, aki egy ledolgozott munkanap után szívesen gurít le akár egy, akár több korsó sört, elbeszélgetve a világ apró és nagy dolgairól. Vidáman cseveg itt a japán mindentfotózó a cseh sörgyári munkással, a német vendég a lengyel vagy akár magyar sörkedvelővel.


A sör pedig kifogyhatatlan, van egyszerű könnyed tizes világos, ugyancsak könnyű barna, de csapolnak szűretlen világost is. Mindegyiknek megvan a hangulata, ideje, próbálkozzunk bátran. S ha végre az első néhány korttyal leöblítettük az út porát, nézzünk körbe alaposan, nemcsak bent, de az étlapon is. Körben a falakon s polcokon a történelem. Egykori pléh-reklámtáblák, elismerő oklevelek a kommunizmus idejéből, különleges formájú üvegek, sörgyári szerszámok és hordók. Van galéria is, bár a feljáró előtt keresztbetett kötélkordon azt sugallja: a pincérek nem szívesen másszák meg lépcsőit. Az épület hatalmas ablakán jólesően ömlik be a fény, jól megvilágítva az ételkínálatot tartalmazó lapokat.

Ne legyünk hálátlanok, ha már egyszer sikerült leülnünk rendeljünk valami harapnivalót is. Ha kedvünk szottyan, hát nyugodtan ehetünk eredeti cseh Utopenecet vagy Hermelint, de ajánlatos az előételek közül a sajt-tál is! Egy biztos: az adag méretét tekintve nem lesz hiányérzetünk! Az előbb említett sajt-tál például bőven megfelel egy esti vacsorának, akár még két személynek is. De igazán pompásak a rendes étkek is. Ha össze kellene foglalni egy mondatban, akkor azt mondhatnánk: ötletes ételek, nagyszerű receptek, csodás ízvilág és megfizethető árak. Ez az, amit a Formanka nyújt nekünk. Együnk akár sörgyári csirkefalatkákat vagy egyszerű gulyást, biztosan elégedettek leszünk!


Evés közben pedig ne feledjük az Eggenberg söröket! Nem fogunk csalódni ebben sem. A puritán, egyszerű kocsma mellé hasonlóan egyszerű - de nagyszerű cseh söröket kapunk. A 20 Koronás korsónkénti ár pedig több, mint baráti! A pincérek ügyesek, jól teszik a dolgukat, nem kell várni semmire. S hogy valami negatívumot is említsünk: nehéz ülőhelyet találni. A várakozást azonban mindenképp megéri - ha máshol nem, hát a bárpultnál, a sörcsapokkal szemben.

Kapcsolat