Jártunkban, keltünkben

Sörben utolértük Európát

Csontos László | 2012-03-17 09:00:57

A Herman Ottó Múzeumban kedden megrendezett sörverseny bíráinak igen csak kijutott a keserűségből, de az élettel szemben a sör azon dolgok közé tartozik, amely kimondottan keserűen jó. Neveztek szlovák, cseh, de még erdélyi söröket is, amelyekkel vitézül állták a versenyt a hazai nedűk".

- Gyakorlatilag a söripar krémjét üdvözölhetjük itt - jelentette be a megnyitó beszédében Arany József nyugdíjas sörmester, a bíráló bizottság vezetője. Mint megtudtuk a nyolcadik miskolci nemzetközi sörversenyre 66 sört neveztek, amelyeket öt kategóriára osztva 14 szakértő vett vizsgálat alá. Természetesen nem minden szakértőnek kellett minden sört megkóstolni, hanem csoportosítottak és asztalonként 22-őt minősítettek, 6 sörönként regeneráló szünettel, mikor is az ízlelőbimbókat a borhoz hasonlóan kiflivel és sajttal "pihentették." Minden sört öt szempont alapján osztályoztak, amelyek a következőek: megjelenés, íz (a legfontosabb paraméter), illat (a második legfontosabb jellemző), keserűség és recencia (frissesség, széndioxid). Itt a keserűség, a komlóillat kitüntetett érték.

Az eligazítást követően a pincérek elkezdték az anonim, csak számokkal jelzett sörök felszolgálását, a profi kóstolók pedig először szemügyre vették, forgatták, nézték a habot, beleszagoltak a pohárba, hogy jól érezzék az illatot, majd apró nyeletekkel meg is ízlelték az italt.

- Amit a kisüzemeke produkáltak az elmúlt húsz évben, az elismerésre méltó, hatalmasat fejlődött a magyar söripar. A termékek minősége folyamatosan javult, véleményem szerint megközelíti a nyugati különlegességeket - vont mérleget érdeklődésünkre Arany József. - Sokkal bátrabbak a kicsik, némelyik sörfőzde szinte hetente váltja a sört a törzsközönség igényeinek, ízlésének megfelelően. Ennek így is kell működnie. Bár csak az egész élelmiszeripar ilyen fogyasztóbarát lenne. Kamatoztatni lehet a magyar tudást és rátermettséget - mondta elismerően a szakember. Az alkalmat megragadva kikértük a véleményét a honi alapsörökről is, amelyek közül a Sopronit, a Borsodit és a Drehert nevesítette legjobbakként.

Kerekes István nyugdíjas (sör)fejtőüzemi osztályvezetőt a sörkóstolás rejtelmeiről kérdeztük. - A borral szemben a leglényegesebb különbség, hogy a sört le kell nyelni! Ha nem nyeli le, akkor a keserű ízek és az utóízek nem jönnek elő - árulta el a több évtizedes tapasztalatát. - Egyfolytában maximum 8-10 sört lehet lekóstolni lelkiismeretesen, utána szünetet kell tartani. Itt nagyon úri módon 6 sörönként van szünet - dicsérte a szervezőket.

A borhoz hasonlóan a sörnek is meg van a maga kultúrája. Világhírű a bajor és a cseh, de milyen a miénk? - A magyar sörkultúra nemzetközi összehasonlításban jó közepes. A sör a kisemberek luxusa, meg van a fogyasztói köre. Évről évre csökken a sörfogyasztás Magyarországon, részben a válság következtében, ami kihat a hagyományok ápolására is. Ezért a sörkultúra stagnál Magyarországon - értékelt Kerekes István.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szakember hogyan vélekedik a "divatsörökről", mint a citromos, vagy meggyes ízű.

- A palettát nyitja, szélesíti, első sorban a hölgyek felé. Az italfogyasztás trendje egyébként is a csökkenő alkoholtartalom felé mutat. A németek találták ki a Radler révén. Főleg nyáron jó - fogalmazott udvariasan Kerekes István, akit sikerült meglepnünk egy sörfogyasztási helyi szokással, nevezetesen Szovátán a sóbányászok kocsmáiban (a fürdővendégeket kiszolgáló helyeken nem!) régebben ki volt téve a só és megsózták a frissen csapolt sört. A szakember még nem találkozott ezzel, de azonnal tudta mi állhat a héttérben.

- A kohászatban és az üveggyárakban is régebben sózott szódát adtak a dolgozóknak, mivel az erőteljes verejtékezés miatt nem csak a folyadék, hanem a sóveszteséget is pótolni kellett. Valószínű, hogy a bányászok is ezért sózták, bár a habnak nem tesz jót, mert kicsapja belőle a szénsavat - magyarázta Kerekes István.

A sörversennyel egy időben tudományos sörkonferenciát rendeztek a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. A tanácskozást Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármestere és Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgató-helyettese nyitotta meg. Az alpolgármester beszédében felidézte a miskolci sörfőzés történetét. Elismerősen szólt arról, hogy a rendezvény alulról jövő kezdeményezésből nőtte ki magát, a sörfőzdék részéről. Jó, hogy ilyen rendezvények is színesítik Miskolc életét.

Vaskó György, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, mint egykori ötletgazda érdeklődésünkre elmondta, hogy az élet hozta, a kis sörüzemek a fennmaradásukért küzdöttek és segítségül hívták a tudósokat. A gyökerekre támaszkodva építik a jövőt. Sörforradalom dúl a világban, új fajták jönnek, a konferencia keretében meg tudják beszélni az új trendeket.

Csontos László, minap.hu

Kapcsolat