Sörpiaci hírek

Az erdélyiek kétharmada sörözik barátaival

Sörlap.Hu | 2013-07-22 09:08:52

Háromból két erdélyi, ha a barátaival találkozik egy teraszon, sört rendel - derül ki a Gfk Románia kutatásából, melyet az Országos Sörgyártó Egyesület (ABR) megrendelésére készítettek. A sör otthon is jól fogy: minden második erdélyi issza az italt, miután hazatér a munkából. "A sör beilleszkedett a hazai fogyasztók életstílusába, kiegészíti, és elengedhetetlen velejárója a családi és baráti eseményeknek" - jelentette ki Constantin Bratu, a szövetség elnöke sajtótájékoztatóján.

Az Erdélyben, 1024, 18 évesnél idősebb személy bevonásával tavaly nyáron készült felmérés szerint a lakosok 40%-ának nem hiányozhat a nyár során a hűtőjéből a sör. Összehasonlításképp: a fagylalt esetében az arány 14%. Az erdélyiek 70%-a hidratációs céllal iszik sört, és kétharmaduk vallja, hogy az ital megakadályozza a vesekő kialakulását.

Tavaly a romániai sörpiac 7%-kal 18,2 millió hektoliterre bővült. A hazai gyártók 16,6 millió hektoliteres forgalmat könyveltek el, ez 6,5%-kal több az előző évinél. Ezt az egyesület a jó idővel és a számos sporteseménnyel (EB, olimpia) magyarázza, és nem a vásárlóerő megugrásával. "2013 erős fiskális nyomással debütált, reméljük, hogy a jövedéki adó megnövelése nem fog túl negatív hatást gyakorolni a piacra" - taglalta Bratu.

Romániában a fogyasztás 98%-a hazai gyártású termékekből áll. "Hagyományosan alacsony az import aránya (2%, 0,43 millió hektoliter), az a pár termék, ami külföldről érkezik, különlegesség, és nem kifizetődő a hazai gyártása, de ha egyik-másikra megnő az igény, a hazai gyártók készek hazai gyártósorukba venni" - véli az egyesület elnöke, aki azt állítja: a hazai sörgyártó cégek esetében nem lehet adócsalásról beszélni.

"A szeszes italok jövedéki adójának 60%-a Romániában a söreladások révén folyik be, az EU-s átlag csupán 31,7%. Ez nem (csak) azt jelenti, hogy Romániában magasabb a jövedéki adó a sörre, és hogy jobban fogy, hanem azt is, hogy ez a legfehérebb ágazat. Csak 2012-ben az egyesület tagjai 283 millió eurót fizettek be a központi költségvetésbe az áfa, a jövedelemadók, társadalmi hozzájárulások, és különböző más adók révén. A szektor közvetlenül 4250, közvetlenül és közvetve 76 ezer munkahelyet tart fenn."



Az export tekintetében sem áll rosszul az ország, tavaly rekordszintre, 230 000 hektoliterre nőtt a kivitel, ez több mint egy közepes gyár kapacitása.

A sörgyártók 1,2 milliárd eurót fektettek be az országban, tavaly pedig elérte a 10 millió eurót a beruházások értéke - mondta Bratu, aki hangsúlyozta: erős verseny van az ágazaton belül, 150 márkanév van forgalomban.

A romániai sörpiac érdekessége, hogy a fogyasztók négy különböző csomagolás: az üveg, a PET palackok, a dobozok és a csapolt sör között választhatnak. A műanyagpalackban vásárolt sörök aránya tavaly elérte a 52,5%-ot, üvegben található az eladott italok 28,2%-a, dobozban a 15,8%-a, csapolt a 3,5%-a.

Bratu szerint ennek két oka van, az egyik, hogy a romániaiak jellemzően megosztják a söreiket a barátokkal, míg például Németországban ez nem jellemző: mindenki a saját sörét issza. A másik kézenfekvő ok az ár/mennyiség arány, ez nagyon fontos a romániai fogyasztó számára. Míg egy romániai állampolgár átlagosan 24,5 percet dolgozik egy sör áráért, addig egy német csak 3,7 percet, az európai átlag pedig 5 perc - ismételték el számításaikat. A szövetség szerint annak ellenére, hogy a hazai sörfogyasztóknak kell az egyik legtöbbet dolgozniuk, hogy megvásárolják az italt, fogyasztásban az elsők között vannak.

Romániában átlagosan 90 literes sörfogyasztás jutott minden lakosra tavaly (2005 óta ez folyamatosan nő), ezzel Európában a hatodik helyet foglalják el Csehország, Ausztria, Németország, Lengyelország és Litvánia után. A sörgyártók kiszámolták: a 90 liter sörért a romániaiak átlagosan 4400 percet, azaz 73 órát dolgoztak tavaly, hetente pedig 3-4 sört fogyaszt el egy lakos.

Újságírói kérdésre felmerült, hogy más nyugat-európai országokhoz hasonlóan miért nem szorgalmazzák a romániai sörgyártók is a műanyagpalack- és dobozbegyűjtő automaták elterjedését. Ezek a gépek általában levásárolható jegyet adnak a palackok újrahasznosításáért cserébe, melyet az üzletekben lehet levásárolni.

Constantin Bratu azt mondta: ők az Európai Bizottság irányelvéhez csatlakozva inkább a szelektív hulladékgyűjtés hívei, az automaták csak a jéghegy csúcsán levő problémát oldanák meg. "Románia túl nagy, az emberek fele falvakon él. Ezek az automaták csak 5-6 kg palackot és dobozt képesek befogadni, túl nagy erőfeszítés lenne megoldani ezek ürítését olyan helyeken, ahol még szemételhordó vállalat sincs. Arról a romániai sajátosságról nem is beszélve, hogy 5-6 literes bidonokban vásárolják az ásványvizet, ezt az automaták viszont nem tudnák kezelni. Négy-öt zacskóval érkezni a bevásárlóközpontokba kényelmetlen, sokkal jobb lenne, ha a lakóhely mellett lennének a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas kukák" - válaszolta az elnök.

Kapcsolat