Lassan egy éve porosodik virtuális asztalfiókunkban ez az interjú. Hogy miért? Mert elkészülte után alig egy héttel mégsem engedték a közlését. Megígérték, javítani fogják a nyers szöveget, mi pedig csak vártunk, vártunk. Aztán egy idő után szépen elfelejtődött az egész, mígnem néhány napja véletlenül újra megleltük. A Sörlap.Hu azonban nem akar rosszat senkinek, így egy egyszerű játékot találtunk ki: a legfontosabb információkat elrejtjük, annak megfejtését a kedves olvasókra bízzuk. A nyereményről majd később… 🙂

…-n található Magyarország leg…bb sörgyára. Az egykor önálló Szövetkezeti Sörgyárként induló üzem ma a … együtt a … tulajdonában áll. … sörgyárvezetővel készült interjúnkban elsősorban a gyártásról, sörfőzésről beszélgettünk. 

– Hogyan és mikor indult a … Sörgyár?
– 1..4-ben palackozással indultunk. Ekkor Csehszlovákiából és a Kőbányai Sörgyárból vásároltunk különböző típusú söröket, amit aztán itt palackoztunk és értékesítettünk már saját márkanév alatt.

– A Csehszlovákiából behozott különböző sörök külön néven jelentek meg a piacon?
– Nem, összekevertük őket, ami aztán Fátra néven került forgalomba. Talán van aki még emlékszik is erre a sörre. Ez egy igazi kevert sör volt. A sörök egyébként a topolcsányi, nagysárosi, kassai sörgyárakból kerültek ki, azaz a mai Szlovákia területéről. Ezek mindegyike 12-es világos sör volt. A Kőbányai Sörgyárból a Kőbányai Extra sört vásároltuk, ami egy diabetikus főzet volt, ma már nem gyártják.

– Jelenleg milyen sörök kerülnek ki innen?
– Szerencsére széles a skála. A főzőházból S..i, G..r, K..r, S..l, A..ó és A..u, de ezek mellett H..n és A..l sörök fejtése is történik a gyárban. A kikerült sörök tulajdonképpen egész Magyarországot lefedik, elsősorban ital nagykereskedőkkel vagyunk kapcsolatban, s különböző nagy áruházláncokkal, ebből következik, hogy termékeink szinte mindenhol megtalálhatóak. A szállítási költség miatt azonban prioritást élvez Kelet-Magyarország és természetesen Budapest.

– Milyen alapanyagokat használnak a gyártáshoz?
– Az alapanyagokat központilag szerezzük be, a beszerzési részleg … van, mi csak lehívjuk a megfelelő készletet. Ez ugyanúgy igaz az alapanyagokra, mint a pótanyagokra, vegyszerekre vagy akár a csomagolóanyagokra is. A maláta Szlovákiából, Ógyalláról /Hurbanovo/ érkezik, ahol egy hatalmas malátázó van, melynek kapacitása körülbelül 140.000 tonna. A komló elsősorban Németországból származik, bár az elmúlt években még Magyarországról /Újszilvás/ is vásároltunk. Szintén Németországból vásároljuk az egysejtű élesztőkultúrát, méghozzá a nagyhírű Weihenstephan-i élesztőbankból, amit aztán itt szaporítunk – általában évente kétszer indítunk új szaporítást, s gyakorlatilag önellátóak vagyunk. A felesleges élesztőt, ami keletkezik, azt pedig értékesítjük. A gyártáshoz használt vizet a saját négy kutunkból nyerjük, teljesen automatikus vízkezelővel és vízelőkészítővel – külön a technológiai vízhez és külön a sörfőző vízhez.

– Milyen kapacitással bír a sörgyár?
– A névleges kapacitása a sörgyárnak közel egymillió hektoliter, jelen pillanatban 700.000 hektoliter az éves termelési tervünk, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs kihasználva a teljes kapacitás. A főzőházban napi nyolc, nyolc és fél főzetet tudunk főzni, a főzetnagyság 230-235 hektoliter, a sörlé extrakttartalma pedig 17%. Minden sör, ami a főzőházban készül ezzel az extrakttartalommal bír, ezt követően történik a késztermék visszahígítása. Főzést követően van a sörlé kezelés, majd pedig az erjesztés jön a technológiai sorrendben. Saválló tartályokban történik az erjesztés, egy-tankos eljárást alkalmazunk általában, esetenként azonban két-tankos technológiát is alkalmazunk. Az egy-tankos módszer lényege az, hogy az erjesztés és a kondícionálás is ugyanabban a tartályban, míg a két-tankos esetében ez külön-külön történik. A keletkezett széndioxidot teljes mértékben hasznosítjuk.

– …-n soha nem volt nyílt erjesztőkád?
– Soha, mindig zárt volt. Nyílt erjesztésnél a mikrobiologiai tisztítás a nehéz, nehezen automatizálható a tisztítása. Természetesen nagyobb a fertőzésveszély is, a légtér tisztaságára nagyon oda kell figyelni, steril levegőt kell befújni.

– Mire lehet büszke a … Sörgyár?
– Amire büszkék vagyunk, hogy mi töltöttünk Magyarországon elsőként dobozt. Ugyancsak mi töltöttünk először saválló KEG hordót. 1984-től egészen 1999-ig töltöttünk dobozt és hordót is, ekkor azonban elvitték …-ba mindkettőt. Az elmúlt évben a hordótöltő visszakerült hozzánk, az egykori doboztöltő pedig egy újabb vásárlása után értékesítésre került. Nagyon jó munkatársak vannak, egyre nagyobb azoknak a száma, akik 15-20 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. Ami még figyelemre méltó az az, hogy hatékonyságunk jelentősen növekszik az elmúlt évekhez képest. Míg 2004-ben közel 4000 hektoliter volt az egy főre eső termelt mennyiség, addig ebben az évben már 8000 hektoliter körül lesz. A hatékonyság mellett pedig nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy állandó, jó minőségben tudunk termelni, 2002 óta nincs minőségi reklamációnk.

– A minőségellenőrzésben a … vagy az … szakemberek is részt vesznek?
– Nincsenek itt, a folyamatos minőségellenőrzés, a gyártásközi-, a késztermék- valamint az alapanyag-ellenőrzés az itt megtörténik, vagy az üzemben, vagy a laboratóriumban. Természetesen van egy mintavételi terv, s küldenünk is kell ezeket a mintákat a külföldi minőségellenőrzésre, amit aztán ők minősítenek.

Az interjú itt megszakad. A további kérdések megválaszolása picit nehézkesnek bizonyult. Lássuk, ki találja ki, merre is jártunk?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.