Harasó – A novosadi mikro-sörfőzde


Átléptünk az új esztendőbe. Ideje, hogy ismét billentyűt ragadjak, s tovább folytassam utazásom a sörvilágban, elmerülve a sörfőzdék, kiskocsmák varázslatos hangulatában. Elsőként azonban boldog új esztendőt szeretnék kívánni minden kedves olvasónak, erős lélekkel és jó egészséggel – hisz ha ez megvan, akkor már nincs nagy baj – na meg sörhabban gazdag napokat.

Válság van – halljuk még mindig, mindenhonnan. Én azonban másként látom! Ha a teli szemeteskonténereket figyelem az utcákon, a házak előtt, akkor minden eszembe jut, csak a válság nem. Nekem ez a szó mást jelent: levesért sorban álló embereket az utcán (mint az 1930-as években), lyukas cipőket, foltozott kabátokat. Ami most van, az nem válság – csupán egy mesterséges helyzet, amit néhány tolvaj, spekuláns milliárdos talált ki és gerjesztett, csak azért, mert még mindig nem harácsolt eleget. A söriparban azonban nincs válság, hisz a jó sör mindig megtalálja a fogyasztójához vezető utat, még akkor is, ha annak kicsit mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. S ha még azt is hozzáteszem, hogy legalább 5-6 új főzde nyílik ebben az évben (itt Csehországban, csak az én tudomásom szerint), akkor valóban válságmentes szép jövő vár ránk.

Mai virtuális kirándulásunk célpontja a Krkonose hegy. Hallott már valaki róla? Ha igen, akkor bizonyosan köze van a síugráshoz (ha úgy tetszik, akkor a repüléshez), és persze a Harrachov szállóhoz. A mamut tövében (a legmagasabb sípálya beceneve) egy remek mikro-sörfőzdét találhatunk, melynek bár hivatalos neve elég hosszú és nyakatekert, de az ott eltöltött percek örökre megmaradnak emlékezetünkben. Sklarna a minipivovar Novosad & Syn Harrachov s.r.o. CZECH REPUBLIC.

Elégedjünk meg azzal, hogy a sörfőzde mellett egy kisebb üveggyárat is rejt a komplexum, azaz nem csupán a sörkészítés teszi ki az ottani dolgozók mindennapjait. Mielőtt azonban belépnénk, vessünk egy pillantást a bejáratnál elhelyezett freskóra, mely bemutatja a sörgyártás lépéseit – méghozzá olyan egyértelműen, szájbarágósan, hogy a leggyengébb elméjűek is elsőre megértik. Csak követni kell a nyilakat, amíg el nem érjük a “toálettet”, s ki nem engedjük magunkból a felgyülemlett feszültséget…

Idegenvezetőnk Libor Soukup, egy 26 éves fiatalember, aki soha nem tanulta a “sör-bizniszt”, csupán ráérzett, miután bedobták a mély vízbe. Első pillantásra – meg kell, hogy mondjam – nem volt túlságosan bizalomgerjesztő. Rosszkedvűnek tűnt, mintha keresztbe le akarna nyelni, de szerencsére pozitívan csalódtam! Soha ne ítéljünk elsőre!

Miután bemutatkoztam, s elmondtam, hogy barátaimmal együtt milyen fanatikus sör rajongók vagyunk, egy csodálatos utazás vette kezdetét, s alig tudtunk elbúcsúzni a novosadi főzdétől, hisz Libor csak nagy nehezen engedett el bennünket. Töviről-hegyire bejártuk az egész komplexumot, miközben egy mindenre kiterjedő előadást és egyszemélyes showt kaptuk, s ami a legfontosabb: annyi sört ihattunk, tesztelhettünk, amennyi csak belénk fért. (Persze ki volt a balfék, aki hazavezetett? Hát persze, hogy én…) A sörfürdő kivételével (sajnos nem volt meg a kulcs) mindent megnéztünk. Egy biztos: még visszatérünk, s akkor azt is kipróbáljuk!

Lássuk tehát, hogy mi mindent sikerült felfedezni: az üveggyárat, a sörfőzdét, a sör-fürdőt (csak kívülről), az éttermet és a hotelt. Igazán impozáns felsorolás, nemde? Nem is igazán tudom, hol kezdjem a bemutatót?! Az lesz a legjobb, ha lépésről-lépésre mutatok be mindent. Induljunk tehát a főzőüstöktől, melyek rögtön az étterem egyik szegletében vannak felállítva, így a vendégek saját szemükkel láthatják a sör születését az 1200 literes réztartályokban!

Ugyan máshol is látható ez a megoldás, mégsem tudom szó nélkül megállni, hogy el ne mondjam, mennyire varázslatos, ahogy a magas rámpán található üst megkoronázza az éttermet. Mindenhonnan rálátni, s aki fent áll rajta, úgy érezheti magát, mint egy parancsnok. Végtére is, a sörmester valóban az, nemde?

Az első teszt-főzet 2001. november 23-án készült el, de az igazi működés csak 2002-ben vette kezdetét. Az étterem az első emeleten található, a lambériázott, tágas, ízlésesen berendezett terem igazán vendégmarasztaló. Egyszerre száznyolcvanan tudnak leülni, s a friss sör mellé friss meleg étel is dukál. Ha a személyzet egy picit többet mosolyogna, akkor valóban megérdemelné a hely a tökéletes jelzőt. Ha továbbhaladunk, akkor egy korláttal szegélyezett acél-rámpán sétálva egyenesen az üvegfúvókra látunk rá, betekintést nyerve az üveggyártás rejtelmeibe.

Ha csak ennyit lehetne látni, már azért is érdemes lenne ellátogatni ide. Azok, akik még sosem voltak üveggyárban, el sem tudják képzelni azt a csodát, ami ott történik. Az igazi kézművesség elevenedik meg. Ahogy együtt dolgoznak a munkások, ahogy a forró üvegkígyó tekereg, ahogy vágják, formázzák, fújják az eleven anyagot az egyszerűen mesés. És isznak… Isszák az üvegfúvók sörét, a helyi 8-as Hutska-t. Ettől meg valószínűleg égnek áll a haja jó néhány EU hivatalnoknak, de kit érdekel? Ez az igazán szép szakma… Nehéz szabadulni a látványtól, az ember csak áll megbabonázva, s nem tud betelni a szépséggel. De indulni kell tovább, le a pincébe, hisz mégiscsak a sörért jöttünk!

A pince tulajdonképpen nem is pince, csak akkor, ha az étterem felől közelítünk, hiszen a három erjesztő és tizenegy kondicionáló tartály (mind rozsdamentes acélból) a parkoló szintjén található. Az élesztő a közeli Konrád Sörfőzdéből, a víz pedig a szomszédos Bily (Fehér) hegy forrásaiból származik. A föld alatti, szilfából készült “vízvezetékek” már évtizedek óta szállítják a kiváló minőségű, tiszta forrásvizet a helybelieknek. 2008-ban összesen 2000 hektoliter sör készült itt. Hiába – az üvegfúvók mindig szomjasak… Másként nem is lehet dolgozni ily pokoli hőségben! Házigazdánk pedig csak beszél, beszél. Látszik, hogy tényleg szereti munkáját. Ebből pedig csak jó dolog sülhet (főhet, erjedhet) ki. S valóban – jó sört kapunk, amint szomjasan belekóstolunk a szortiment minden képviselőjébe. A már említett 8-as “Hutska” mellett van egy világos lager, a 12-es “Frantiskuv Lezak”, s egy fekete “Certovske pivo”. Az alapsörök mellett időről-időre készülnek különböző szezonális főzetek is.

A sör hordóba, palackba, vagy csapra kerül – de csak és kizárólag helyben. Más sörözőkben, éttermekben nem találkozhatunk a gyár termékeivel, így itt kell feltankolni a készletet. A 0,75-ös palack 30 Koronába kerül (az étteremben ugyanez 4 Koronával drágább!), de lehetőség van 3 literes kiszerelésben is megvenni a hőn áhított Frantiskuv Lager-t. Egy bulihoz ideális…

Szerencsére a tárolással nincs gond, így soha nem kell attól tartani, hogy a készlet kiapad. Ráadásul kapható szuvenír kiszerelésben is a sör (elegáns kartondoboz, benne 4 különböző palack), így az ajándékozással sem lesz gondunk. Ehhez általában mellékelik a 23 pontba foglalt “Miért jobb a sör a nőknél?” című jól ismert írást is, melyet személy szerint én nem nagyon értek, s kicsit erősnek is érzek. Nem akarok választani a sör és a nő között, mert mindkettőt szeretem! Azért egy viccnek elmegy…

Végül következzenek az elmaradhatatlan technikai információk. Mindenki meg fogja találni a számítását: a sörivók elég hordót, üveget, sörcsapot; a gyűjtők alátéteket, hamutartókat, poharakat, s mindenféle kegytárgyat (ezek java része üvegből van, úgyhogy csak óvatosan). Ha a főnök jókedvében van, akkor még a címkéket is begyűjthetjük, ez azonban csak ott és akkor derül ki. Nekünk szerencsénk volt… Mint ahogy abban is, hogy kézbe vehettünk egy 1200 Euro értékű hatalmas üvegvázát, amit ha véletlenül eltörök, tán még mindig a padlót súrolnám vagy a hordókat görgetném jóvátételben.

Az üvegmúzeum mellett minden idelátogatónak ki kell próbálnia (bezzeg mi kihagytuk) a sör-fürdőt, ami egy forró sörrel töltött medencét jelent. A 20 perces fürdőzés egy személynek 700 Koronába kerül, ebben az árban két üveg – innivaló – sör is benne foglaltatik. Érdemesebb azonban a “Love Story Spa” változatot választani (természetesen akkor, ha a szeretőnkkel – s nem a feleségünkkel vagy férjünkkel 🙂 – megyünk), ekkor 1300 Koronáért merülhetünk el a sörhabokban a párunkkal együtt.

Aki további részletekre kíváncsi, az látogasson el a www.sklarnaharrachov.cz oldalra, ahol megtapasztalhatja, hogy a sörgyár tulajdonosa (Dr. František Novosad) nem pihen a babérjain, s mindig újabbnál-újabb ötletekkel áll elő. Hogy mi lesz a következő, azt nem tudom, azt viszont igen, hogy érdemes meglátogatni a sörkedvelők eme mini Mekkáját!

Libor Vojáček
alias CzechBeerMan
Teplice, Csehország

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.