Még mielőtt valaki zs-nek ejtené a z és s egymás mellett állását, s kérdőn vonná fel szemöldökét, szólunk: a cím a dampfbier-nek, vagy steam beer-nek nevezett sörkülönlegességet jelöli. Az eredetileg Bajorországból származó, évszázados múltra visszatekintő maláta sör mostanság az USA-ban és Németországban éli reneszánszát, míg a világ többi részén alig ismert.

A mély-arany, borostyán színű gőzsör egyedülálló sajátossága, hogy kifejezetten melegen, szobahőmérsékleten történik az erjesztése (21 C), melyhez Németországban például a búzasörök előállításához szükséges élesztőt használják. Az enyhén fenolos utóíz mellé közepes testesség, valamint jócskán visszafogott komlóíz és szénsavasság párosul. A sör nevét a köznyelvből kapta. A meleg hőmérsékleten történő erjesztés velejárója ugyanis az intenzív habzás, mely során a kipukkanó buborékok a forrásban lévő víznek, a gőznek hangját juttatták a sörgyári munkások eszébe.

Egykoron minden sör helyi különlegesség volt, hiszen a környéken fellelhető alapanyagokból készült, s a szállítás kezdetlegessége miatt a fogyasztás is helyben történt. Nem volt ez másként az eredetileg sötét színű gőzsör esetében sem. A modernizáció azonban rányomta bélyegét a sörkészítésre is, így a közlekedés fejlődésével, valamint az újabbnál-újabb technikai vívmányok megjelenésével a gőzsörök egyre jobban elterjedtek, s minőségük is változott.

Mára az egy név két különböző technikát takar. Míg az USA-ban a steam beer alsóerjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten, addig Németországban a dampfbier felsőerjesztésű ital, mely tisztán árpamalátából készül, a fent említett búzasörökhöz használt élesztővel. Az USA-ban egyébként a “Steam beer” a san franciscoi székhelyű Anchor Brewing Company bejegyzett márkaneve. A legismertebb német gőzsörök a zwieseli 1. Dampfbierbrauerei és a bayreuthi Maisel sörgyárakból kerülnek a sörrajongók poharaiba.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.