Érdekes módon mindenféle hírverés nélkül csordogált ki a Borsodi Sörgyár újdonsága az érlelőtartályokból, s került a boltok polcaira. Volt már erre precedens Bőcsön – igaz nem véletlenül hallgatott a marketing gépezet, hiszen az Arany Sas egyáltalán nem öregbítette a sörgyár hírnevét. Most azonban egy speciális főzetről van szó, mely a magyar piacon mindenképp különlegességnek számít, így érthetetlen a csend.

A külső szemlélődő azt veheti észre, hogy a három nagy magyar sörgyár közül a Borsodi az, aki a legkísérletezőbb, s próbálja saját főzeteivel a legszélesebb tömegek igényeit kielégíteni. A gyár portfóliójában – s itt szigorúan a saját márkákat nézzük – az alapsör Borsodi Világos mellett megtalálható az alkoholmentes Póló, a citromos, almás, grapefruitos üdítő Friss, az erőteljes Bivaly, a szezonális tavaszi söröket idéző Borostyán, s immáron a Borsodi Búza is. Dicséretes az efféle igyekezet s a belőle materializálódó szortiment, de a széles skála mellett ugyancsak fontos (lenne) a minőség is!

Tudomásunk szerint utoljára a Pécsi Sörfőzde volt, aki – egy kifejezetten jó, de sajnos azóta megszűnt – búzasörrel próbálkozott a teljes magyar piacon, így kíváncsian vettük kézbe a szűretlen Borsodi Búzát. A címke azonban már predesztinálta a sört: a teljesen típusidegen kukoricagríz (és pektin) megjelenése az összetevők között nem sok jót sejtetett.

Kitöltés után a világos szalmasárga sörön csücsülő fehér habkorona viszonylag hamar – szó szerint – összeesett (ezzel már többször találkoztunk a Borsodi söreinél). Illatában a belga fehérsöröket idézte, melynek gyökere a hozzáadott korianderben kereshető.

A biztató kezdet után azonban csalatkoznia kell a sörkóstolónak. Már rögtön az első kortynál a kukoricadara jellegzetes íze azonnal elnyomja a búzasörökre jellemző citrusos, gyümölcsös búzaaromát, mely ugyan egy pillanatra felfedi létét, de sajnos nem érvényesülhet. Ilyetén formán a Borsodi Búza közelebbi rokonságot mutat a Borsodi Világossal, mint egy német weizennel vagy belga wittel. Lecsengése vékony, száraz.

A jó kezdeményezés tehát fennakadt a költségtervezésen, így az olcsóbb kivitelezésnek köszönhetően (kukoricadara) sajnos egy típusidegen szűretlen búza került a fogyasztókhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.